Szerző: Márai Sándor
Cím: A gyertyák csonkig égnek
Kiadó: Helikon
Megjelenés éve: 2010
Oldalszám: 180
Nem véletlen, hogy a mai olvasótól rettentő idegen Márai A gyertyák csonkig égnek című alkotása. A barátság regénye ez, ami hosszasan értekezik szerelemről, hűségről, s vádaskodik terebélyes monológokon át. Egy élhetőbb kort ábrázol, amikor még az emberi értékek erősen számítottak, s erős utalást tesz arra, hogyan segít a világháború ezen értékek átértékelődésében. A mester legnagyobb műveként tartják számon, s bekerült a nagy klasszikusok közé is, de nem maradt le az 1001-es könyvlistáról sem, amit el kell olvasnod, mielőtt meghalsz.
Első olvasásra túl töménynek tűnik a sok bölcsesség miatt, amit mára az elszaporodott Oravecz Nóra, és társai által kreált „idézetek” miatt már csak közhelynek hívnak az olvasók. Jómagam is töménynek tartottam, amikor 18 évesen nekiültem. Nincs abban a korban akkora érzelmi intelligenciánk, hogy kellőképp megértsük a jó öreg Márai mondanivalóját. Nem szégyellem bevallani, hogy maradtak még bőven értelmezhetetlen részek számomra. Ezért is gondolom azt, hogy minél idősebb és tapasztaltabb az ember, annál jobban el tud mélyülni ebben a klasszikus alkotásban. Nem érdemes gyorsan olvasni, meg kell pihenni egy-egy gondolat után, javasolt átgondolni az üzenetet. Ugyanakkor hangulatregény is. Nem az a típusú könyv, amit bármikor képes befogadni a szervezet. Nagyon le tud hangolni, vagy nagyon magasra bír emelni. Ember -, és hangulatfüggő.
Nem a történeten van a hangsúly, sokkal inkább a tábornok olykor filozofikus eszmefuttatása a lényeg barátságról, szerelemről, hűségről, különbözőségről, s irigységről. Nem egy izgalmas regény, de fenntartja az érdeklődést, hiszen mindvégig várakozik az olvasó. Kíváncsi a válaszokra, amik nélkül kell majd letennie a könyvet, hiszen a válaszok az olvasó fejében vannak.
Leginkább azoknak ajánlom ezt a könyvet, akiknek baráti kapcsolatain esett már csorba, remek gyógyír a lélekre, de természetesen minden embernek el kéne olvasnia legalább egyszer a magyar irodalomnak e gyöngyszemét, egészen biztosan csak bölcsebb és gazdagabb lesz tőle.
