Szerző: Rácz Zsuzsa
Cím: Nesze Neked Terézanyu!
Kiadó: Ulpius-Ház
Megjelenés éve: 2009
Oldalszám: 348
Ezt a könyvet egy ismerősöm kacatjai között találtam. Világoskék borítója kitünt a lomok közül, ezért odamentem hozzá, megpiszkáltam kíváncsian. A címet olvasva minden érdeklődésem a könyvre irányult, s fogalmazódtak meg hamar a kérdések: Mi az, hogy nesze? Mi az, hogy Terézanyu? Anyu? Felnyitottam, elkezdtem olvasni nagy kíváncsisággal, mert sejthető volt, hogy valaki ebben a könyvben pórul járt, s a cím alapján reméltem egy kis kritikus humort is bele.
Nem csalódtam. Egyhelyben állva olvastam el az első 10 oldalt, aztán szóltam a kedves ismerősnek, hogy ez nekem kell, tehát mellőzze pár napra. Kéki Katával nem volt nehéz azonosulni, ahogyan engedtessék meg kijelentenem, hogy még sok százezer magyar nőnek sem eshet nehezére. Egy fiatal nő életútjában nagyon egyszerűen lehet találni pár mozzanatot, amivel magunk is azonosulunk. A főszereplő görcsös vergődése a család, munkanélküliség és a magánélet között teljesen hétköznapi életérzés. Az apai elnyomásban nevelkedett Katára jellemző a törékenység, tökéletlenség, esetlenség, ezt pedig magasfokú intelligenciával láttatja az írónő a humor és az önirónia segítségével.
Nem olyan regény ez, aminek a végén még pislogsz egy ideig, keresve a magyarázatot néhány eseményre, nem fogod a zsebben hordani folyamatosan arra vágyva, hogy olvashasd, de évente, kétévente gyógyír a női lélekre, a hétköznapi és emberi életrajz, amivel jól esik azonosulni. Van ahol mosollyal a fejeden lapozod, de van ahol elérzékenyülsz, s előfordul az is, hogy a falhoz vágnád.
Ebben a felgyorsult világban ritka az az ember, kinek tevékenységére ráhúzhatjuk a terézanyás jelzőt. Kéki Kata a maga problémái mellett a világ, s a benne szédelgő emberek vágyait helyezi előtérbe, ettől emberi a történet, s találó a cím.
A kedves, szimpatikus hősnő története nem igényli az előző kötet ismérvét, megáll a regény a maga lábán előzmények nélkül is.
Bár magam is értetlenül álltam a metró-aluljáróban elém rakott reklámtáblán, ami Rácz Zsuzsa regényére hívta fel a figyelmet, végül nem ítélkezem felette. Furcsa, hogy egyáltalán könyvet reklámozzon bárki is, túlságosan sikervágyónak tűnhet, de ezt a könyvet nem árt meglátni az utcán vagy a földalattin. El kell olvasni.
