Szerző: Muszka Sándor
Cím: Sanyi bá
Kiadó: Ulpius-Ház
Megjelenés éve: 2013
Oldalszám: 156
Néhány éve nekem szegezték a kérdést, hogy ismered-e Muszka Sanyit, s én csak röhögtem, hogy az meg ki az Isten haragja, s különben is, miért kellene nekem őt ismerni? Most már azt mondom, hogy a kutya mindenit a fejemnek, hogy nem voltam kíváncsibb annak idején, amikor még friss volt a történet. Alig léptem át a hátulgombolós, rugdalózó korszakomat, amikor ő már kötetbe szedett verseket rakott a mélyen tisztelt publikum elé „Ennyi, ha történt”, „Mi nem lóg, ha áll”, „Múzsák trágyás szekérrel”, s „Iszkiri a guruzsmás berbécs elől” címmel. Töménynek ígérkezik, mi? 2013-ban a Muszka Sándor név úgy megütötte a füleket, mint „csángó gyermeket a szirupos borvíz”: ünnepi könyvhéten szerepelt újonnan megjelenő kötetével, Fábry Sándor műsorában stand-upolt, dicshimnuszt zengett a média, s még mindig nem csendesült el a muszkasanyizmus.
Namármost, az új, Sanyi bá című kötet kilóg a sorból, mert versek helyett egyperces ropogós székely történeteket tartalmaz, olyan stílusban odarittyentve, ahogy az elhagyja egy vérbeli székely száját. Az a csavaros észjárás, csendes oda-odamondás még engem is meglepett, pedig én is székely leány vagyok, s székelyek között is cseperedtem fel, de sok Sanyi bá-féle kifejezést nem hallottam sosem. Nagyot repít a hangulaton Csillag István művészete. Az egypercesek köré font illusztrációk egészen zseniálisan vannak odaillesztve, annyira élethűek, hogy nem kell sokat erőlködnöm, hogy lássam magam előtt annak valós életbeli változatát. Klassz elképzelés, a CD-melléklet is. A sajátos muszkai stand-up garantáltan okoz bárkinek egy kis háton fetrengést, csak óvatosan vele! Nem érdemes egyben végig hallgatni. Úgy lezsibbasztja az agyat, hogy órákig hülyén nézel ki a fejedből. Ugyanez vonatkozik a leírtakra is, egyben végigdarálva igencsak tömény, javasolt a rekeszizom-pihentetés.
S így végül azt gondolom, hogy ha nem tudom a szót tovább szaporítani, akkor „én azért hibás nem vagyok”. Ha kíváncsi vagy, székelyföldön hogyan énekelnek, s isszák a finom sört, ha tudni akarod, miért a csűr van a kutyához kötve, s nem fordítva, nem érted, hogy nyüvesedik meg a hó a Hargitán a nyári nagy melegben, akkor feltétlen vegyed meg ezt a könyvet „kicsibarátom”, s olvassad ki, „me’ ha nem a policokot reád küldöm!
