Facebook

Címkék

2009 (1) 2010 (3) 2011 (2) 2012 (4) 2013 (4) 2014 (2) 2015 (2) 2016 (3) Agave Könyvek (3) Agota Kristof (1) Alexandra (3) Animus (2) Art Nouveau (1) Athenaeum (9) Az Olvasás Éjszakája (1) Az Útvesztő-trilógia (1) A három ufó (1) Bagi Iván (1) Benk Dénes (1) Bleeding Bride (1) Bohumil Hrabal (2) Caroline Kepnes (1) Cartaphilus (7) Christina Baker Kline (1) Chuck Palahniuk (1) Cor Leonis (2) Csabai Márk (2) Cser Kiadó (1) Curtis Sittenfeld (1) Daniel Keyes (1) David Lagercrantz (2) Dumakönyvtár (7) Erawan (3) Európa Kiadó (1) Fejős Éva (5) Feldmár András (1) Felméri Péter (1) Gabo (8) Gabo Kiadó (3) Gabó Olvas (1) General Press (5) Geopen (2) Greg Iles (2) Harlan Coben (1) Helikon (6) Hermann Hesse (1) horror (1) Hugh Laurie (1) HVG Kiadó (2) Interjú (1) Jaffa (1) Jaffa Kiadó (2) James Dashner (3) Jodi Picoult (4) John Green (3) Jonas Jonasson (1) Jo Nesbo (1) kérdőív (1) Kiss Ádám (2) Kondor Vilmos (1) Könyvbemutató (2) Kovács András Péter (1) Kurt Vonnegut (4) Libri (1) Linda Castillo (1) Louise Walters (1) Márai Sándor (3) Márkus András (1) Mark Frost (1) Mike Greenberg (1) Millennium-sorozat (2) Millennium trilógia (2) Multigáz (1) Muszka Sándor (2) Nevada Barr (2) Nick Cave (2) Nick Cutter (1) Orbán János Dénes (2) Oscar Wilde (1) ötven árnyalat (1) Ozzy Osbourne (1) P.K.D. (1) Patrick Modiano (1) Pongrác (1) Rácz Zsuzsa (3) Robin Cook (1) S. J. Watson (1) Simone de Beauvoir (1) Skandináv Krimik (2) Stephen King (2) Stieg Larsson (3) Sun-Mi Hwang (1) Szántó Dániel (1) Szütyiő (1) Tarandus (3) Terézanyu (1) Tóth Szabolcs (1) Ulpius-ház (6) Vadon (1) Vavyan Fable (1) Világsikerek (3) Címkefelhő

Jodi Picoult: Találj rám!

2014.11.12. 08:32 | Zabhegyezo | 3 komment

Címkék: Jodi Picoult Athenaeum

covers_318969.jpgSzerző: Jodi Picoult
Cím: Találj rám!
Kiadó: Athenaeum
Megjelenés éve: 2014
Oldalszám: 456

Jodi Picoult volt az az írónő, akinek a könyveit hónapokig csak néztem a könyvesboltokban, de sosem vettem belőlük egyet sem. Nem mintha nem izgatott volna különösen egy-egy példány, de valahogy sosem volt elég erős késztetésem az olvasásra. Nyilván közrejátszott a halogatásban az is, hogy nem túl figyelemfelkeltőek a borítók, inkább a romantikusok stílusára hajaz szinte mindegyik, s abból én nem kérek. Ám, amikor a moly.hu-n is folyton szembejött velem egy-egy értékelés vagy újabb megjelenés, már nem tudtam elsiklani felette. Súlyos témákat feszegető regényeket emlegettek az olvasó kollégák, amelyekben többnyire a szenvedő fél a főhős. Ezzel engem meg is nyert egy ismerkedésre, így az Athenaeum kiadó jóvoltából elolvastam a Találj rám! című, legújabb kötetet, s ezzel egy korszak kezdetét vette.

Élvezem, hogy nincs egyelőre, akihez hasonlíthatnám az amerikai írónő stílusát.  Az más kérdés, hogy mennyire nagyra tartom Őt a húszon is túlmutató kötetei száma miatt. Alig 48 évesen már temérdek bestsellert írt, mindegyikben kíméletlenül őszinte és társadalomkritikus témákat feszeget. A munkamániás Jodi Picoult a hétvégék kivételével szinte folyton ír, egészen elvetemült tettekre képes egy-egy regénye miatt: megtanult tehenet fejni, börtönbe vonult, Alaszkába utazott egy eszkimó faluba és még szellemvadászatra is hajlandó volt. Gyakran gondolkodom azon, hogy a sok szenvedő szereplőt egy-egy regényben az alkotó mennyire formálja a saját képéről, mennyire lehet saját tapasztalat a leírtaknak akár csak egy kis része is, ám ezt nem merem elképzelni Picoult esetében. Mindegyik regényében igen súlyos esetekkel ismerteti meg az olvasót, nem kívánom elhinni, hogy saját tapasztalataiból merítkezett.

A Találj rám! sem kivétel, egy édesanyját kereső kislány történetét ismerhetjük meg a legújabb kötetből. Bár segítségére lesz egy nyomozó és egy médium is, mégis mindvégig a kislány kitartását és akaraterejét becsülhetjük igazán. Kedvemre való volt a rengeteg hasznos információ az elefántokról. Ilyen szépen, történetbe fűzve még sosem olvastam állatokról. Jodi Picoult olyan végtelen alázattal és szeretettel ír ezekről a hatalmas állatokról, hogy teljesen elfeledkezhettem az egyébként izgalmas történetről és szívhattam magamba a tudást. Míg az elefántoknak csak a cirkuszokból ismert tulajdonságaival találkozik a hétköznapi ember, Picoult megmagyarázza, mennyivel jobb állatok ők néhány mutatvány megtanulásánál, hiszen empátiára képesek, szerények és vadak egyszerre.

A regény szerkesztése és a történetmesélés is olvasóbarát. Több szemszögből mutatja be a cselekményt, párhuzamosan futó cselekményszálakkal, rövidebb-hosszabb monológokkal és sajátos értekezésekkel az elefántok tulajdonságairól. Kiemelném, hogy egy-egy roppant izgalmasan záruló fejezet után normális esetben nem szeretem a hosszú leírásokat egy teljesen más témáról, de jelen esetben az elefántok ismertetője abszolút kedvencemmé vált, teljesen kiszakított a történetből. Épp ettől pörög néhol a történet, máshol egészen lelassul, de mindvégig izgalomban tart. A könyv háromnegyedéig építkezik Jenna múltja és jelene egyetlen történetbe gyúrva, majd egy teljes káosszá növi ki magát az egész cselekmény. Amikor már egészen biztosan nem értjük, hogy ki kivel hol mikor mit csinált, akkor ráhúz még néhány oldalnyi csavart, hogy egészen biztosan feladjuk a találgatást. A tipikus „ki a gyilkos” kérdésen túl itt még ezernyi másik is felvetődik:  pl., mi történt a múltban, mi van a jelenben? Mert hiszen „adott pillanatban mindannyian ugyanott voltak – csakhogy nem mindegy, az a pillanat mikor volt az időben”. Egyetlen csalódást okozott csak a könyv, azt is egy hatalmas pofon formájában nyújtotta át. Ez pedig a végén csattant, amikor felbolygatott, megőrjített. Nem árulom el, hagyom, hogy szédüljetek tőle Ti is.

„A Találj rám! Jodi Picoult legjobb regényeit idézi: a misztikumot a valósággal, a mesét az álmokkal, a bűnt a bűnhődéssel ötvözi.”- olvashatjuk a fülszövegben. Lássuk hát azokat a legjobb regényeket külön-külön is!

A bejegyzés trackback címe:

https://olvasokasarokban.blog.hu/api/trackback/id/tr996889833

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

tees06 2014.11.12. 13:25:50

Én éppen tegnap fejeztem be az Egyszerű igazság c. kötetét. Ajánlom a figyelmedbe mert nagyon jó. Ezt a könyvét én még nem olvastam de listámon van ez is. Érdekes amit írtál is, majd meglátom ha elolvastam hogyan vélekedek róla, de most biztosan pihentetem pár hétig az írónő regényeit, mert nem lehet csak úgy hirtelen olvasni sokat tőle. Túl sok a mondanivalója és engem mindig elgondolkodtat.
Az Egyszerű igazság amúgy egy amis társadalmat mutat be, ahol történik egy gyilkosság. Ott pedig ez nagy dolog, mivel az amisok képtelen fájdalmat okozni. discussion.blog.hu/2014/11/12/elet_az_amisok_kozott

Zabhegyezo 2014.11.12. 13:52:58

@discussion: Örülök, hogy írtál. Épp az imént olvastam a molyon az értékelésed, aztán át is mentem a blogodra. Hasonlóképp vélekedek a Jodi Picoult kötetekről. Egyenként, szépen sorjában, mert piszok erős a mondanivalója és megterhelő is ugyanakkor. Sorra kerítem az Egyszerű igazságot is! Ellopom, kölcsönkérem, megveszem, elolvasom! Szóval, köszönöm!

tees06 2014.11.12. 16:20:00

Örülök ha felkeltettem az érdeklődésed és tényleg csak ajánlani tudom ezt a könyvet. Nekem eddig talán még ez a kedvencem és talán ez a legvalósághűbb is. Az eddig tőle olvasottaknál mindig éreztem egy kis hitetlenséget mert olyan dolgok történtek amire azt mondanám hogy csoda történt. Pl. vki csodával határos módon felgyógyult vagy ilyesmi. Ebben nem volt ilyen és mégis erős mondanivalója van. Sztem újra is fogom olvasni és biztos vagyok benne hogy akkor még több részletet fogok észrevenni.