Szerző: Philip K. Dick
Cím: A halál útvesztője
Kiadó: Agave Könyvek
Megjelenés éve: 2014
Eredeti megjelenés: 1970
Oldalszám: 208
Ha a szürke hétköznapokat felejtenénk vagy a sok szívbemarkoló életrajzi történet után valami hihetetlen sztori kéne, akkor vegyünk kézbe egy K. Dick kötetet, garantáltan megteszi hatását. Így kaptam le jómagam is a polcról, gondolván, egy sci-fi most belefér. Újfent megjegyzem, hogy nem vagyok különösképp barátja a műfajnak, jobban szeretem az életszagúbb regényeket, így sikerült kikerülni Dick Úr könyveit. Eddig tartott hát.
Egy rövid szempihentető szünettel egy leültömben tettem túl magam Phil bácsi történetén. Hogy ez a pasas milyen remekül ír! Már az elején megnyugtat, hogy az LSD jó segítsége volt bizonyos „élményekben”, nem ép elméje találta ki az egész metafizikai és vallástörténeti halandzsát. Ó nem rosszindulatból mondom a halandzsát, ez egész egyszerűen egy masszív összekombinálása a vallásnak, a pszichológiának, a filozófiának, a szociológiának és egy ilyen neves tudományoknak. Hát nem zseniális, hogy mindez egyetlen fejből pattant ki?
„A halál útvesztője” cím már megvesz kilóra, s az Agave kiadó gondozásában megjelent kötet borítója is erősen passzol a történethez. Úgyhogy a sci-fi kedvelők már tehetik is kosárba miután első pillantásra megtetszett a polcon. Az olvasási élményt tekintve is egészen egyedit nyújt a kötet. Leülsz vele, elkezded olvasni, összerándul a szemöldököd, millió kérdés fogalmazódik meg benned, hogy ez mégis mi a csoda, aztán eljutsz a feléig, mert nem bírod letenni, utána már erősen érdekel, hogy mi fog kisülni ebből, végéig küzdesz, s akkor megkapod a jutalmat. Azt a bizonyos magyarázatot az egész történetre, amit nem vártál, ami odacsap, és ami lenyűgöz.
Mi is ez a történet? Tizenhárom ember különös defektusokkal a Delmak-O bolygóra utazik egy jobb élet reményében. Rövid időn belül egyenként megbolondulnak, amitől a többiek iszonyú magányosak lesznek. Egyetlen vigaszuk a halál lesz miután prekoncepcióik és elvárásaik rabjaivá válnak, ezért elkezdik öldösni egymást. Kiindulva abból a posztulátumból, hogy Isten létezik, elképzelik, hogy a Közbenjáró, a Létrehozó, a Földönjáró és a Megsemmisítő majd segít rajtuk, hallucinációikra figyelve egyre több marhaságot követnek el, aminek később maguk látják kárát. Így küzdenek hát hőseink egy polienkefalikus világban a nyomasztó tehetetlenséggel dacolva.
A történet eseménydús, pörgős, lényegre törő, nem túlírt. Annyi leírással találjuk csak szembe magunkat, amennyi épp szükséges a különös világ történéseinek megértéséhez. A cselekmény fordulatos, egy szusszra kiolvasható gyors lefolyású sztori.
P.K.D. megszeretteti a sci-fi műfajt azokkal is, akik idegenkednek a képzeletbeli történésektől, helyszínektől, szereplőktől. Az idegen bolygó és a rajta történő idegen események alaposan meg vannak fűszerezve filozófiával és pszichológiai töltetük is igencsak erős. Úgy csempészi a vallásfilozófiát a sci-fibe, hogy az élvezhető legyen, sőt könnyen érthető is. Alaposabban szemügyre véve bőven van benne krimi, pszichothriller és horror vonás is. Végig a Kocka című film jutott eszembe róla.
Azt mondják, nem ez Philip K. Dick legjobb regénye, pedig ez sem volt piskóta, úgyhogy ide vele azokkal a legjobbakkal! Tartsatok velem! Hamarosan jelentkezem.
