Szerző: Nick Cave
Cím: Bunny Munro halála
Kiadó: Cartaphilus
Megjelenés éve: 2009
Oldalszám: 275
Nick Cave már zenészként is letett néhány dolgot az asztalra, de munkássága íróként sem megvetendő. Dalszövegei magyar nyelven is megjelentek kortárs költők fordításában, könyveit is jó pár nyelven kiadták már, tehát népszerűsége sem kérdőjelezhető meg. 1989-ben jelent meg első regénye, És meglátá a szamár az Úrnak angyalát címmel, ami igencsak elvont, biblikus nyelven íródott, tömény filozófiával telített. A húsz évvel később megjelent Bunny Munro halála legkisebb részletében sem hasonlít az első regényhez. Cinizmusban, iróniában, keserű humorban gazdag történet ez, ami végig kettős érzéseket táplál az olvasóban.
Háromgenerációnyi Bunny Munro-val ismerkedhetünk meg: az apa haldoklik, a fiú egy elcseszett szexfüggő alkoholista, míg az unoka egy ártatlan kissrác, aki képtelen feldolgozni anyja halálát. A főszerep a középső Bunnyé, aki ügynökként keresi pénzét, s magával cibálja fiát, Bunny Öcsit is a házaló munkájához. Állandó szexuális bizonyítási kényszert érez, minden nőt szemmel vetkőztet, s akit csak lehet, ágyba is fektet, de farkát rejszolásra kapni sem rest. Tönkreteszi a körülötte élők életét, s nincs tekintettel a lelki beteg kisfiára sem, aki egyébként elképesztően intelligens, minden vigasza az anyjától kapott lexikon.
A regény nyelvezete vulgáris, káromkodástól színesek az oldalak, de hamar rá lehet jönni, hogy sokkal több van egy-egy elejtett bazdmeg, pina vagy vagina mögött. Hihetetlen nyíltsággal formálja a szavakat Kyle Minogue és Avril Lavigne hüvelyéről, valamint az irántuk érzett szexuális vágyairól. Egyszerre lehet utálni és szánni Bunnyt, amellett, hogy végtelenül sajnálatra méltó a folyton az autóban sínylődő kissrác sorsa. Az egész regény tulajdonképpen a végnapjait élő Bunny Munro mocskos, sötét világát mutatja be, amiben az egy szem jóságot Bunny Öcsi képviseli. Van valami végtelenül nyomasztó az egészben, ami magával ragad. Képződik egy kis gombóc az ember torkában, ami egyre csak nő a történet végéig, s hogy ott mi lesz vele, azt mindenki saját érzései szerint döntheti el. Egyszerre zseniális és megosztó.
Hangulatfokozásképpen mindkét alkalommal, amikor átrágtam Bunny történetét, szólt a Nick Cave and the Bad Seeds – Tender Prey, az az elvont zene, amit csak és kizárólag Nick Cave tudhat összekomponálni. Sokszor került repeatre a The Mercy Seat és még rengetegszer kerül újraolvasásra a Bunny Munro halála. Ott van az éves toplistámon, s megkockáztatom, hogy az örök tízesben is van egy méltó helyre.
